Már két hete intenzíven gyűjtjük a közterületi faleveleket.
Dolgozik a lombszívó, lombseprű, telnek a méregdrága zöld zsákok.
Orromat becsapja a nosztalgia (esetleg kikészítette a Covid?):
egykoron sisteregve pattogó-füstölgő falevelek fanyar
Olvasnivaló (1409)
Szürke, ködös homály terül szét a tájon
hideg bújik meg a halvány őszi rózsaszálon
esőcseppben üzen a pillanat:
nem nehéz a mozdulat
ha fölveszem pulóverem és a kabátom...
Szürke, ködös homály terül szét a tájon
valami elröppent a közeli láthatáron
d
Egy kettő egy kettő, sikong a leányka,
meglendül lábán a parányi topánka.
Léptével játszódik a levelek között,
csattan a pici talp a nagyobbak mögött.
Labda pattog árnyak alatt el kell érni,
fut az apa, fut az anya, fut egy néni,
mindhiába lihe
Elmenetele óta semmi nem változott a szobában.
Úgy mondta mindig, hogy elment, fenntartva azt a lehetőséget, hogy még visszajön. Senki nem mert ellentmondani, csak lopva figyelték.
Élete folytatódott, mintha mi sem történt volna. Reggelenként ér
Előttem lebegsz,
mint a lila nő a Chagall képen.
Úgy képzellek el ruhátlanul,
rózsák közt nappal és éjjel.
Csak úgy,
mint egy könnyed virág,
mint egy sóhaj,
mely a mellkasomba vág,
mikor rád gondolok
akarva-akaratlanul.
Csak vagyok,
s csak vagyok..
A Mennyország egy könnycseppjét látom.
Szép gyermekkorom mézízű szele,
s a tó felett lebegő Nap heve
még most is olyan, mint az álom.
Zúdul, és zuhog a Szinva,
barátom: költőm kőlapba írva.
Ám szobrában itt, az Isten lakik,
a
Mottó: Németországban Winnetou-könyvek kerültek a süllyesztőbe, Karl May pedig indián hőseivel együtt a tiltólistán találta magát. Hová lett az indiánromantika? Valóban káros lehet Winnetou?
Uram...
kérlek, segíts nekem Téged hívnom,
csöndes imákba belesírnom
vak szívem súlyos titkait.
Kérlek, töröld le nyomait,
mikor Előtted térdepel bánatom,
és szívemre ül a fájdalom:
...mert nem szerettelek eléggé
...s mert nem lett szemétté
bennem sz
Kell, aki válaszol
színtelen napokra,
és szótlanul átkarol,
ha jön az est vacogva…
Kell, aki simogatja szívem,
mikor a nap oly szürke,
s fölemel akkor is,
ha a lélek mélyre süllyedt…
Kell, aki csendem mellé társul,
ha már minden elhagyott,
s mikor az
Dércsipkét lehelt kertemre a hajnal -
szikrázó diadém fáim homlokán -
menyasszonytáncot rop velük a szellő,
átbuknak a kinn hagyott létra fokán.
Naspolyám orcája fagycsípte barna,
ághegyen hintázva kacsingat le rám,
levele otthagyta már mind a hű
Ha nem hajt gyorsan, a városból kiérve akkor is csak legfeljebb félórányit kell vezetnie a hétvégi házig. Hajnalban esett, a lapályosabb helyeken nedves az úttest, Évának vigyáznia kell, hogy ne csússzon meg az autó. Az eső utáni fekete-szürke felhők
Az esőre hajló, hideg tavaszi időben még elég gyenge volt a fakultatív droszt forgalma a Március 15. téren. Négy taxi állt a Mátyás Pince bejáratánál, közülük bordó Mercedesével Hortobágyi Béla volt a treffes. Ő vezette be, hogy az első kocsiban
Húszéves korában úgy siklott a hullámokon, mint egy balett-táncos. Valódi nevét senki nem ismerte, de az újságírók Surfing Jacknak keresztelték.
Mikor a tél nyárrá változott, megjelent a tengerparton. Seignosse, Hoss
Az est oly halkan szétterült,
Napunk távoli hegyek mögé ül;
Nézd, mily szelíden bújik,
S nem fáj, mikor búcsúzik...
Csoda minden pillanat,
Új színeket fest a gondolat;
Kézen fog szépsége a tájnak,
Szótlan békéje lelkünkbe árad...
Csillámot szór az
Simogató zene, bódító színek, illatok fürdették azokat, akik már átlibegtek Péter rafinált ajtaján. A kaput csupán résnyire nyitotta, mert az érkezők akár a kulcslyukon is átsuhanhattak, ha jóságukkal kiérdemelték az öröklétet. A bűnösök mindig kol
A teraszon ülve megcsillan arcomon a nap fénye. Szemem behunyom. Élvezem a sugarak meleg érintését s a szellő simogatását. Jó érzés… Hagyom, hogy elmerüljek ebben a végtelennek hitt csodában. Különös zenét játszik a szél, a fák susogása szíven simoga
...egyszer csak rám simult minden dobbanás
élő lett a csend, s benne a titok
néhány csukott ajtót újra kinyitott
s tavasz illata lengte be kertem alkonyatát...
...esett az eső - éltető cseppjei szívem áztatták
lemosott minden port és piszkot
s az a v
Kemény fiú, büszke fiú,
látom elűzni akarsz
mindent 'mi más!
A színest mert barna,
talán az sem érdekel,
mit is akarna.
Pedig még sárga is kell
a kaleidoszkópba,
évezredek teltek,
arany lett azóta.
Fülelj csak!
Rasta gyermekei
napsütötte arcc
Bosszú és irigység házasságra lépett,
esküdött, átkozott, Mandzsúria égett.
Olajért kutatott, a hatalmi mámor,
gyilkolt a veszettség közelben és távol.
Japán császárnak, az isteni vezérnek,
gyilokja bombája, ereje temérdek.
Várták az időt, miko
Hatalmat ölelve, tébolyult vággyal
tapostak a kor hazug csillagai.
Illúziók fénye kábulatában
hurrázott a nép apraja, s nagyjai.
Diktátori béklyó szépséget sugallt,
felsőbbrendűséget más népek felett,
kommunák jólétét, felhőtlen álmot,
vagy